Hírek a pincénkből

Édes jó gyermekeim, én azt hittem, hogy csak hallucinálok, amikor egy pesti látogatásom alkalmával egy irodában valami kviddics-szerű dolgot kellett végignéznem, sőt! Nekem kellett bíráskodnom!! Képzeljétek magatokat a helyembe. Egy képzett, edzett kviddicses vagy, akinek elsőosztályú csapata van és többé-kevésbé konyít ezen sportághoz. A szabályokkal tisztában vagy, noha azért nem okvetlen tartod be őket minden meccsen. Ezek után, ha magatokat sikeresen a helyembe képzeltétek, akkor most a következőt is legyetek kedvesek, vetítsétek le lelki szemeitek előtt: a meccs, amit végig kell ülnöd komoly pofával - na jó, az első 10 percben szünetet kérnéd a röhögőgörcs miatt ... A seprűk helyett én mondom, bűvölt FELMOSÓKKAL játszottak. A kvaff - tudjátok, az a bőr labda, ami nagy és egymásnak passzolgatják a csapat tagjai a kezükben (nem, az ütősök a gurkóval játszadoznak) - az egy STRANDLABDA volt. Ezek után a kicsi aranycikesz szárnyakkal, extra sebességgel a pucájában.. nos, nem volt más, mint egy FÖLDGÖMB. És íme, a főpoén : az imént említett gurkók dagasztó és szilárdító bűbájjal ellátott KÓKUSZGOLYÓK voltak. Hát nem tudtam eldönteni, hogy zokogjak vagy leforduljak a székről nevetésemben.. és ezt végig pókerarccal kellett tűrnöm. Rettenetes volt.